Mivel vasúti szállításra is készítünk fel árukat, igyekszünk folyamatosan képben lenni az újdonságokkal, változásokkal. Ilyen aktualitás a Budapest-Belgrád 150-es számú vasútvonal magyarországi szakaszának felújítása. A másik dolog, amiért érintettek vagyunk a témában az az, hogy a vonal Dunaharasztin is áthalad – itt található ugyanis cégünk, a Strapa-Pack Kft. fő gyáregysége. Elfogultságmentesen összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.
Miről is van szó pontosan?
2014-ben a kormány arra az elhatározásra jutott, hogy fejleszteni kívánja a hazai szállítási infrastruktúrát – reményeik szerint ezzel megnövelve Magyarország gazdasági versenyképességét. A szerb–magyar–kínai együttműködés keretein belül megvalósuló beruházás célja a Soroksár és Kelebia országhatár közötti, közel 140 éves vasútvonal korszerűsítése, kapacitásbővítése.
A pálya a görög Athén-Píreusz kikötő felől Európába tartó kínai áruk elsődleges útvonalául szolgálna. A kormány a beruházással az EU által kitűzött klímacélokhoz is hozzá kíván járulni – azaz, hogy 2050-re 90%-kal mérsékelni szükséges a szén-dioxid-kibocsátást, melynek egyik eszköze lehet a vasúti áruszállítás előtérbe helyezése a kevésbé környezetkímélő fuvarozási módokkal szemben.
Budapest-Belgrád vasútvonal – Mikor és hogyan valósul meg a fejlesztés?
A nyertes konzorcium 2019-ben került kihirdetésre (a győztes magyar oldalról az RM International Zrt.), a tervezés és az engedélyeztetés 2020 júliusában vette kezdetét. A projekt befejezése 2025-re várható, a munkálatokat 85% kínai hitelből és 15% önrészből kívánják finanszírozni.
Az egyvágányú vonalat kétvágányúra cserélik, új állomásépületeket, gyalogosátjárókat, illetve parkolókat telepítenek, továbbá az engedélyezett sebességlimitet is megnövelik. Az új pályán a tehervonatok már 225 kN tengelyterheléssel közlekedhetnek.
„A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével egyszerre gyarapodik a magyar nemzetgazdaság, a hazai zöld közlekedéstechnológia, valamint bővülnek a magyar-kínai és magyar-szerb kapcsolatok is…„ – olvasható a kormány hivatalos honlapján.
A vasútvonal számokban
- A teljes várható költséget 750 milliárd forintra becsülik.[1]
- A szakasz teljes hossza 339 vágánykilométer
- A magyarországi szakasz több mint 150 kilométer hosszú
- A megengedett sebesség 160 km/órára nő a személyforgalom számára
- 188 ezer négyzetméternyi zajvédő fal kerül megépítésre
- Megemelt, 55 cm-es peronmagasság az akadálymentesített közlekedésért
- Akár 740 méter hosszú tehervonatokat is fogadhatnak az állomások
- Becslések szerint a Budapest és Belgrád közötti, jelenlegi 8 órás menetidő 3 és fél órára csökkenthető[2]
Hol tart most a projekt?
2021. október 15-én megkezdődtek az előkészítő munkálatok, és ünnepélyes keretek között az alapkő jelképes letételére is sor került a kiskunhalasi állomáson. Az elkövetkező hetek, hónapok feladatai közé tartozik a szükséges anyagok szállítása és tárolása, a depó kialakítása, illetve a terület alkalmassá tétele a régi pálya elbontásához. A munkavégzés nem befolyásolja a vasúti közlekedést, a szerelvények továbbra is a megszokott, hivatalosan közzétett menetrend szerint járnak, és előreláthatóan a vasúti áruszállításnál sem kell számítani fennakadásokra (bár erről nem adott ki hivatalos közleményt a kormány).
2021. január 2-án sor került az északi szakasz (Ferencváros állomás -Soroksár) megépítésére vonatkozó szerződés megkötésére. A Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. közbeszerzési pályázatának nyertese a FeSo Konzorcium. Az alprojekt megvalósításához a szükséges fedezet egyelőre még nem áll rendelkezésre. [3]
A Budapest-Belgrád vasútvonal végleges kivitelezési terveivel előreláthatóan 2022. április-május körül készülnek majd el, és a Szeged-Szabadka vonal megépülése után, augusztusban kezdődnek majd meg a nagyobb munkálatok. [4]
A Kiskunhalas-Kelebia szakaszon augusztus elsejétől teljes kizárólagos vágányzárat rendeltek el az illetékesek a vágányok elbontása, modernizálása miatt. [5]
Rövid időn belül várhatóan újabb szakasz felújítására kerül sor. A tervek szerint a Nis–Dimitrovgrád–bolgár határ vasútvonalának korszerűsítése mellett a Stalać–Đunis (Sztalaty-Gyunisz) közti egyvágányos szakaszon egy újabb, második vágány fog épülni. [6]
A fenti adatok tükrében egyértelmű, hogy az eddigi legnagyobb volumenű hazai vasúti beruházásról van szó. Mivel a görög Pireusz kikötőn kívül más megoldás is létezik a kínai áruk Nyugat-Európába történő szállításához, egyes vélemények szerint a fejlesztés létjogosultsága – gazdaságélénkítés szempontjából – egyelőre kétséges.
Jelenleg csak durva becslések láttak napvilágot arról, hogy a projekt hány év alatt hozza be a ráfordított tetemes mennyiségű összeget. Mi is kíváncsian várjuk a végkifejletet.
Vasúti fuvarozáshoz keres biztonságos és hatékony csomagolási megoldásokat?
[1] Index belföld (2021.10.15.) – Indul a Budapest-Belgrád vasútvonal 750 milliárd forintos beruházása. Letöltve: 2021.11.04. Forrás: https://index.hu/belfold/2021/10/15/kelebia-szerbia-vasutvonal-korszerusites-alapko-letetel-itm-palkovics-mav-homolya/
[2] MÁV Zrt. (2021.10.15.) – A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése – alapkőletétel. Letöltve: 2021.11.04. Forrás: https://www.mavcsoport.hu/mav/budapest-belgrad-vasutvonal-korszerusitese-alapkoletetel
[3] Index gazdaság (2022.01.14.) – Megvan, ki építi a Budapest–Belgrád-vasútvonal északi szakaszát. Letöltve: 2022.03.17.
Forrás: https://index.hu/gazdasag/2022/01/14/budapest-belgrad-vasutvonal-kozbeszerzes/
[4] HVG gazdaság (2022.03.10.) – Augusztusban láthatnak neki teljes gőzzel a Budapest–Belgrád vasút építésének. Letöltve: 2022.03.17.
Forrás: https://hvg.hu/ingatlan/20220310_budapest_belgrad_v0_kiskunhalas_forum
[5] Halasmédia (2022.08.12.) – Újabb fázisba lépett a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés. Letöltve: 2022.08.17.
Forrás: https://halasmedia.hu/rovatok/gazdasag/ujabb-fazisba-lepett-a-budapest-belgrad-vasutfejlesztes
[6] Mandiner (2022.08.16.) – A Belgrád-Budapest gyorsvasút munkálatai Dél-Európa felé is folytatódnak. Letöltve: 2022.08.17.
