Tudta, hogy az összes konténerizált áru körülbelül 10% – a nedvességgel kapcsolatos károk miatt kidobásra kerül? Ez hihetetlenül nagy mennyiségű hulladék, ami nem csak nagy gazdasági veszteségeket jelent, hanem természeti károkat is. Szóval, mi is okozza a konténeresőt? És ami még fontosabb, hogy lehet megakadályozni?

 Ez a blog cikk ezeket hivatott elmondani, valamint elárulunk még néhány trükköt arra vonatkozóan is, hogy hogyan kell megvédeni a rakományt.

A nedvességvédelem fontossága a konténer belsejében.

A rakomány tíz százalékának kidobása hosszú távon nagyon drága. Egy szállítmányra nézve talán nem a világ vége, de ha már egy egész évet nézünk – vagy tíz év alatt lebonyolított szállítmányokat – akkor már hatalmas anyagi veszteségről beszélhetünk. Ha ezt a kidobott 10%-ot is el lehetne adni, az nagymértékben növelné a profitot. Ha a szállítmánya teljesen megsemmisült a nedvességtől és a gombától, akkor mindent ki kell dobnia, és az árut újból le kell szállítani az ügyfélnek. Ráadásul, ha ez a szállítmány sürgős, még az is lehet, hogy légi szállítást kell választania a tengeri szállítás helyett – ami viszont sokkal drágább. A nagy gazdasági veszteségen és a természetbe kerülő felesleges hulladékon kívül a rakománykárosodás hatásai gyakran bevétel kiesést okozhatnak, és veszélyeztethetik a gyártók vagy kiskereskedők hitelességét szinte minden termék esetében.

Mi az a konténereső?

A konténeresőt hőmérséklet-változás okozza, amely akkor fordul elő, amikor a hajók áthaladnak a különböző éghajlati zónákon. Egy trópusi környezetben, például Hongkongban betöltött konténer, ahol a levegő meleg és nedves, amit aztán például Skandináviába szállítanak, ahol a hőmérséklet sokkal hűvösebb, valószínűleg ki van téve a konténereső által okozott rakománykárosodásnak – ha a tartályt nem védik kellően a nedvességtől.

Amikor a hajók Dél-Ázsia és Európa között haladnak át a Szuezi-csatornán, a konténer hőmérséklete akár 80 Celsius fokig is emelkedhet! A konténer belsejében ilyenkor az történik, hogy a meleg, párás levegő lecsapódik. Hasonlóan ahhoz, amikor harmatcseppek képződnek egy hideg coca-colás dobozon egy forró nyári napon, kondenzáció kezd kialakulni a rakomány felszínén, a belső mennyezeten, és a konténer falain. A páralecsapódás a rendelkezésre álló leghidegebb felületen történik, és amikor a melegebb levegő hidegebb felületre kerül (a tartály tömítése), figyelembe véve a tartályban a megfelelő fűtési és hűtési ciklusokat, a nedvességkibocsátás olyan jelentős lehet, mintha csak eső esne a mennyezetről. Ez 24 óránként megismétlődhet, hacsak a relatív páratartalom (Rh%) nem csökken. A konténerpadló önmagában képes akár 100 liter vizet is megtartani!

Tehát, amikor konténere megérkezik, és a rakomány nedves belül, és minden penész szagú, akkor valószínűleg ez folyamat játszódott le!

Néhány trükk, hogyan lehet megvédeni a rakományt a nedvességtől és a gombától

Eltekintve a hőmérsékletingadozásoktól, amit sajnos nem lehet befolyásolni, van néhány dolog, amit érdemes fontolóra venni a konténereső elkerülése érdekében. Általában minden konténerben van egy bizonyos mértékű nedvesség, mivel a levegőnek mindig van nedvességtartalma (a melegnek több mint a hidegnek). De a rakomány is tartalmazhat nedvességet. A magas rost tartalmú rakomány, mint például bútor, kézműves termékek, mezőgazdasági termékek, ruhák és egyéb szövetek, mind tartalmaznak bizonyos mennyiségű nedvességet, ami a megfelelő hűtési körülmények között felszabadítható. A csomagolóanyagok, beleértve a raklapokat, ládákat és kartondobozokat, szintén tartalmaznak nedvességet. A használt karton típusa és mennyisége nagyban hozzájárulhat a nedvesség felszabadulásához. Amikor a tengeren túlra szállítunk konténert, figyelembe kell venni mind az áruk anyagát, mind a csomagolás anyagát, és ügyelni kell arra, hogy megfelelő csomagolóanyagot használjunk a rakományhoz.

A megfelelő szellőzés szintén fontos szerepet játszik abban, hogy a nedvesség ne alakuljon át konténeresővé. Gyakori hiba, hogy befedik a konténer szellőzőjét abban a hitben, hogy a nedvesség kívülről kerül be a szellőzőn. Ez tévhit – a szellőzés azért van, hogy eltávolítsa a túlzott nedvességet! Ha befedi, csak ront a helyzeten, hisz ahogy a benn ragadt párás levegő egyre melegebb lesz, az csak még több konténeresőt okoz.

Egy másik módja annak, hogy csökkentse a nedvességet a konténeren belül, ha nem állnak kint a raklapok. A fa elnyeli a nedvességet, különösen, ha a levegő meleg és párás. A standard EU-raklapok képesek akár 20 liter vizet elnyelni, és egy standard méretű konténer pedig körülbelül 40 raklapot tartalmaz. Egy gyors kalkuláció után könnyű kiszámolni, hogyan keletkezet hatalmas mennyiségű víz a konténer belsejében – 800 liter víz majdnem olyan, mint két vízzel teli fürdőkád! A gyűjtőkonténeres szállítmányozás (LCL) ára általában kilóban és köbméterben van meghatározva. Ez azt jelenti, hogy ha rakománya felesleges súllyal bír, akkor Ön feleslegesen fizet. Már csak azzal, hogy odafigyel ilyen részletekre, csökkentheti a konténereső valószínűségét és megvédheti az árut a nedvességtől és a gombától

A legjobb módja annak, hogy megakadályozza a konténerbe pakolt áruk károsodását

Ha nagy értékű, törékeny árut szállít vagy ha sok olyan tényező van, aminek alapján valószínűsíthető a konténereső, meg kell fontolnia a páramentesítő használatát. A páramentesítő megakadályozza, hogy a levegőben lévő nedvesség olyan szintet érjen el, ahol károkat okozhat. Ezt kalcium-klorid alapú nedvszívó zsákokkal végzik, amely természetes állapotában folyékony sóoldat, és a víz melegítéssel történő eltávolítása révén száraz anyaggá alakul át. Levegővel érintkezve gyorsan és automatikusan elnyeli a vizet a környező légkörből, annak érdekében, hogy visszanyerje természetes állapotát. Ez azt jelenti, hogy nyugodtan bezárhatja a konténert, majd hetekkel később kinyithatja, és az áru még mindig tökéletes állapotban lesz.

Ha többet szeretne megtudni a konténer esőről, vagy ha érdekli, hogy milyen szolgáltatásokat kínálunk a rakomány védelme érdekében, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk! Örömmel válaszolunk a kérdéseire. Érdekesnek találta ezt a blogcikket? Ha igen, kérjük ossza meg velünk Facebook-on!